Az ESMT és a Gondolkodás

Miért beszélünk, miközben mozgunk?

Az ESMT (Erdei Szenzomotoros Torna) gyakorlatainál a hangos beszéd („fellépek”, „leugrom”, „vállkereszt”, „jobb kéz”) nem véletlen, hanem egy tudatos módszer, ami nem csak a testtudatot, hanem a gondolkodást is fejleszti.

Hogyan lesz a beszédből gondolat?

Vigotszkij (pszichológus) szerint a külső beszédből lesz a belső beszéd, ami pedig egy eszköz, ami segít gondolkodni, tervezni és megoldani a problémákat. (Pléh, Lukács (szerk.): Pszicholingvisztika, 2015)

De mi is az a külső beszéd? Amikor egy gyermek játszik, például épít egy tornyot és közben magában beszél, kommentálja a mozdulatait („most ezt ide rakom, jaj ez felborul, inkább ide rakom”)– ez a beszédforma nem arra szolgál, hogy másokkal kommunikáljon, hanem a gondolkodás és a viselkedés irányítását szolgálja. Segít a gyermeknek tervezni, rendszerezni és megoldani a problémákat.

Ez a külső beszéd egy idő után elcsendesedik. A beszéd (és vele a gondolkodás) elveszíti hangos, hallható formáját, és szavak nélküli gondolati folyamattá alakul. Ez lesz a belső beszéd. Vigotskij szerint a külső beszéd belsővé válása (internalizálása) az a kulcsfontosságú folyamat, amely során a gyerekek megtanulják szabályozni a saját gondolkodásukat és viselkedésüket – vagyis a gondolkodás (és az akarat) nyelvi alapokon fejlődik. Ez a belső beszéd irányítja és formálja a gondolkodást.

Ez lesz a felnőttkori verbális gondolkodás, a logikai és absztrakt gondolkodás eszköze. A Vigotskij által leírt belső beszéd nem egyszerűen hangtalan beszéd, hanem a nyelv sűrített, rövidített, szavak nélküli formája, amit az agy a problémamegoldásra és tervezésre használ.

Ezt a folyamatot támogatjuk azzal, hogy minden mozdulatunkat beszéddel kísérjük a tornán. Az ESMT-ben használt hangos mozgáskommentár az a kritikus átmeneti szakasz, ahol a gyermek önmagának ad utasításokat – ez segíti a motoros feladatok tervezését, irányítását és sorrendiségét. Amikor a gyermek folyamatosan és pontosan megnevezi a mozgását (pl. „terpesztaps”), az megerősíti a testtudatát (propriocepció), szavakhoz köti a cselekvést, és tudatos szintre emeli a motoros folyamatot.

Tehát amikor a gyermek hangosan kimondja, mit csinál, több területet is fejlesztünk egyszerre:

  1. Mozgás tervezése és irányítása:
    • Mintha a gyermek önmagának adna utasításokat. A hangos beszéd segít neki megtervezni a bonyolult mozdulatsort, és megelőzi, hogy eltévedjen a feladatban. A nyelvi „iránytű” segítségével a mozgás pontosan és sorban (szekvenciálisan) történik. Ez olyan, mint amikor egy receptet felolvasunk főzés közben – segít rendszerezni a lépéseket.
  2. Testtudat mélyítése:
    • A szavak összekötik a cselekvést a tudattal. A „jobb láb” kimondása erősebb, pontosabb érzetet küld az agynak arról, hol van a láb a térben, és mit csinál. Ez az érzet (propriocepció) rendkívül fontos a testtudat kialakulásához.
  3. A gondolkodás és a viselkedés irányítása. Ezzel indítjuk be a gondolkodás motorját.

magában beszél a gyerek # Mozgás közben beszél a gyerek # Nem csendesedik el a külső beszéd # Játszás közben kommentálja a mozdulatait # Nehezen tervez mozgást a gyerek # Nehezen tanul mozgássort a gyerek # ESMT belső beszéd # Vigotszkij belső beszéd elmélet # Külső beszéd belsővé válása # Gondolkodás és mozgás kapcsolata # Mozgáskoordináció beszédfejlesztés # Önszabályozás fejlesztése gyerekeknél # Testtudat fejlesztése beszéd útján # Propriocepció fejlesztése gyermekkorban # Szekvencia tanulási zavar gyerek