Diszlexia, ADHD-pánik: Valóban ennyi a „problémás” gyerek, vagy mi nézünk be valamit?

Diszlexia, hiperaktivitás, figyelemzavar. A szülők és pedagógusok körében egyre többször hangzanak el ezek a diagnózisok, gyakran kétségbeesést és tanácstalanságot hagyva maguk után. De vajon valóban minden gyerek „disz”-es, aki nehezebben olvas? És tényleg kezelhetetlen figyelemzavaros, aki nem bír megülni a helyén?

Egyre több szülő tapasztalja, hogy gyermeke valamilyen akadályba ütközik a tanulás során. De mit lát ilyenkor a szakember? A valóság sokszor árnyaltabb, mint gondolnánk.

Mindenki „disz”-es?

Szakértők szerint manapság túlságosan könnyen rámondják egy gyerekre, hogy részképesség-zavaros (pl. diszlexiás, diszgráfiás). A szülők pedig, érthető módon, a pedagógusokkal karöltve azonnali megoldást keresnek, ami gyakran a tantárgyi felmentés.

A valóságban kevés az igazi „disz”-es gyerek. A többség inkább határeset, ahol nem súlyos zavarról, hanem bizonyos funkciók fejletlenségéről, úgynevezett érési lemaradásról van szó. Ez persze szintén okozhat komoly tanulási és viselkedésbeli problémákat.

A kulcs abban rejlik, hogy a gyerekek kognitív (megismerő) funkciói – az érzékeléstől a gondolkodásig – nem egyenletesen fejlődnek. Ha egy-egy képesség között nagyobb a széttartás, az még nem betegség. Ezek a lemaradások, ha idejében észleljük őket, ‘érlelő’ terápiákkal kiválóan kezelhetők. Pontosan az ilyen idegrendszeri érést támogató, komplex mozgásalapú módszer az ESMT is, amely segít ‘behozni’ ezeket a funkcionális lemaradásokat.”

Persze, „nem lehet mindenben egyformán jó”

„Igaz, hogy Peti nem boldogul nemhogy a cipőfűzővel és a gombokkal, viszont negyvenkét autómárkát fel tud sorolni.”

Ez utóbbi lenyűgöző, de az előbbi egy finommozgási problémára utal, amivel minél előbb kezdeni kell valamit. Az ilyen apró, „furcsa” jelekre (pl. feltűnően sokat esik el, kortársai már legóznak, ő még csak autót tologat) érdemes felfigyelni.

Amikor egy gyerek szakemberhez kerül, a probléma általában már többrétű: a kognitív hiányosságokra, például az olvasási nehézségekre már rárakódtak pszichés problémák, magatartászavarok.

Miért küzdünk az olvasással és a figyelemmel?

1. Az olvasás nem egy ősi genetikailag már programozott képességünk.

A beszéddel ellentétben nincsnek „előhuzalozott” agyi területeink az olvasásra. Az olvasás képessége történelmileg új (nálunk Mária Terézia óta általános), ezért az agynak át kell programoznia bizonyos agykérgi területeket. Ez egy lassú, energiaigényes folyamat.

Az olvasás az agy számára az egyik legbonyolultabb feladat – harminckét agyterület összehangolt munkája kell hozzá.

2. Az élő mese hiánya

A diszlexiavizsgálatra jelentkező gyerekek 90%-ánál ugyanaz derül ki: a verbális munkamemória (amivel a hallott szöveget, pl. egy mondatot, feldolgozunk) sokkal szűkebb, mint a téri-vizuális memóriájuk.

Az ok általában az, hogy a gyerek nem kapta meg a kiegyensúlyozott fejlődéshez szükséges mennyiségű verbalitást, vagyis élő szöveget.

Ma már egyértelmű, hogy az élő mese hallgatása semmi máshoz nem hasonlítható mértékben fejleszti a később az olvasáshoz és a tanuláshoz szükséges képességeket: a verbális kódolást, a figyelem fókuszálását vagy a „belső”, mentális kép létrehozásának képességét.

3. A „Biológiai Hipnózis”: A képernyő hatása

Az élő mese feldolgozást („elaborációt”) igényel, addig a vizuális ingerek (pl. a tévében látott erőszak, de akár a „babatévé” is) teljesen máshogy hatnak.

• Horror a mesében vs. Horror a híradóban: A hallott „lenyakazás” (mese) és a látott „lefejezés” (híradó) között óriási a különbség. A verbális információt a gyerek feldolgozza, „filterezi”. A vizuális impulzus azonban közvetlenül az amigdalába (az agy félelemközpontjába) jut, ahol feldolgozatlanul, „megemésztetlenül” raktározódik, és később szorongást, viselkedészavarokat okozhat.
• A „Babatévé”: Ezeket a műsorokat precízen tervezik. A lassú mozgások, az ideális sebességű ingerek a gyerek primitív, középagyi rendszerét stimulálják (mint a békánál a repülő szúnyog). A gyerek szó szerint nem tudja levenni róla a szemét. Ez egy biológiai hipnózis, ami hetek alatt függőséget, és annak hiányában (pl. nyaraláskor) elvonási tüneteket (hiszti, alvászavar) okozhat.

4. Figyelemzavar és a mozgás hiánya

A másik gyakori címke a hiperaktivitás és a figyelemzavar. Ezek a gyerekek impulzívak, könnyen elterelődnek, és a probléma az, hogy pedagógiai eszközökkel (jutalmazás, büntetés) ez a deficit nem befolyásolható.

A megoldás meglepő: a figyelem és a testkontroll szorosan összefügg.

Ha egy gyerek becsukott szemmel nem tudja megtartani a karjait (tónusvesztés), az magasabb szinten, a figyelem fenntartásánál is deficitet jelez. A jó hír, hogy ez visszafelé is működik: az irányított mozgás javítja a figyelmet.

De nem mindegy, milyen mozgás! Nem a ‘kibiciklizi magát’ a megoldás, hanem a rendszeres, irányított nagymozgásos aktivitás, ami folyamatos, testre irányított figyelmet igényel. Egy ilyen módszertannal felépített, irányított mozgásforma például az ESMT is, amely célzottan fejleszti a testkontrollt és ezen keresztül a figyelmi funkciókat.

Mit tehet a szülő?

A sok ijesztő diagnózis és jelenség hallatán a szülők szorongani kezdenek. Pedig a megoldás nem valami különleges fejlesztő eszközben rejlik.

„Nem kell ehhez semmi különleges dolog. Egyszerűen csak éljen benne a gyerek életében – erre a projektre persze nap mint nap szánni kell egy kis időt.”

Ha a szülő valóban jelen van, észre fogja venni a „furcsa” jeleket (pl. a bal-jobb tévesztést) már évekkel azelőtt, hogy a szorzótáblánál komoly probléma lenne belőle. És egy időben elkezdett érlelő terápiával elkerülhető, hogy a gyerek kudarcokkal küzdjön az iskolában.

Ha Ön is úgy érzi, gyermeke érési lemaradással küzd, vagy a fent említett finommozgási, egyensúlyi vagy figyelmi problémák ismerősek, egy ESMT-felmérés segíthet feltárni az okokat és elindítani a célzott fejlesztést.

Forrás: https://magyarnarancs.hu/lelek/a_tobbseg_hatareset_-_dr_donauer_nandor_klinikai_szakpszichologus_neuropszichologus-73702

#gyerek nem tud olvasni, #gyerek nem szeret olvasni, #olvasási nehézség, #lassan olvas a gyerek, #gyerek nem tud figyelni, #gyerek nem bír megülni, #figyelemzavaros gyerek jelei, #ügyetlen a gyerekem, #gyerek sokat esik, #finommotorika fejlesztése, #miért nem tudja megkötni a cipőfűzőjét?, #diszlexia jelei, #hiperaktivitás jelei gyerekeknél, #ADHD jelei, #mi az a részképességzavar?, #diszlexia teszt, #figyelemzavar vagy csak eleven?, #felmentés matekból, #képernyőidő hatása gyerekre, #TV hatása figyelemzavar, #túl sok TV-t néz a gyerek, #élő mese fontossága, #mozgás hatása figyelemzavarra, #babatévé káros hatásai, #tanulási nehézség fejlesztése, #diszlexia fejlesztés, #figyelemzavar fejlesztése mozgással, #idegrendszeri érés segítése, #érlelő terápia, #ESMT terápia, #milyen mozgás kell a figyelemzavaros gyereknek?