Ritmus – mozgás – olvasás
Gondolt már arra, hogy a mozgás, a ritmus és az olvasás milyen szorosan összefügg? A ritmusérzék fejlesztése nem csupán arról szól, hogy gyermekünk jól boldoguljon a zeneórákon. Valójában ez a képesség az egyik alapköve az egészséges agyi fejlődésnek. Akkor sokat kell mondókázni? Igen és nem is. A ritmusérzék fejlesztése nem a mondókázásnál kezdődik.
A ritmusérzék a szerialitásra (az elemek időbeli sorrendiségének felismerésére és reprodukálására) épül és nagyon fontos a jó alapozás és nem árt, ha már a gátló tényezők sem nehezítik meg a gyermek dolgát.
1. Alapozás: A belső, élettani ritmusok (testérzet)
A ritmusérzék fejlesztése a saját testből, azaz a testsémából és a mozgásból indul ki, pont, mint a téri tájékozódás.
Belső ritmusok a szívverés, a légzés, járás, futás természetes, ismétlődő mintáinak érzékelése. A harmonikus, ritmusos mozgáshoz a Tónusos labirintus reakció (TLR) gátlása szükséges.
Továbbá a mozgás (egyensúly) fenntartásához szükséges izomtónus váltakozása, azaz a test dinamikus stabilitása. A mozgás ritmusának és tempójának megfelelő adagolása. Ehhez szintén szükséges, hogy a csecsemőkori reflexek már ne legyenek kiválthatók. (Pl.: Aszimmetrikus tónusos labirintus reflex (ATNR), Szimmetrikus tónusos labirintus reakció (STNR), Galant, előre és hátra irányuló Tónusos labirintus reakció (TLR).
Az ESMT-n a sok gurulással, hintázással, forgással az egyensúlyrendszert fejlesztjük. A testsémajátékokkal a testsémát tudatosítjuk, a keresztmozgásokkal a ritmikus mozgást fejlesztjük.
Olyan egyszerű mozgás, minta a kúszás, mászás sokat tehet az oldalak váltott ritmikus mozgásának fejlesztésében.
2. Felépítés: külső ritmusok, váltás és szinkron
Miután a gyermek érzi és tudja uralni saját mozgásainak belső ritmusát, a hangsúly áthelyeződik a külső ritmusok befogadására és a ritmusváltásra.
Váltott ritmus: Az azonos oldali mozgások felváltása a keresztezett, váltott mozgásokkal (pl. jobb kar/bal láb). Ez a két agyfélteke összehangolt munkájához is szükséges.
Hallott Ritmus: És csak ez után jöhet a külső ingerek (mondóka, taps) mintáinak leképezése mozgással. Először egyszerű, 2-3 ütemű ismétlés, majd mondókával kísért mozgássorok, ritmikus tapssorok, dobütések visszatapsolása.Ritmusra járás, mozgás közben mondóka kísérése, verselés, ütemezett éneklés.
Ritmus és beszéd: A beszédértésben és a beszédprodukcióban a ritmus óriási szerepet játszik. (ez a szavak, szótagok, hangok időbeli szerialitása). Ez alapozza meg a nyelvi ritmust, ami kritikus az olvasás-írás szempontjából.
3. A legmagasabb szint: ritmus a kognitív folyamatokban
A legmagasabb szint, amikor a ritmus képessége áthelyeződik az absztrakt, kognitív területekre.
Az is, hogy a gyermek elemeket időben vagy térben sorba rendezzen, ritmusra épülő képesség, pl. A, B, C; ….1, 2, 3;…. napok sorrendje, stb.). Olvasás (betűk, szótagok sorrendje), számolás (számok sorrendje), írás (betűk sorrendje a szóban).
A ritmus a végrehajtó funkcióban is megjelenik:
Gátlás/pontosság: A mozdulatok, a tapsok pontos megállítása és indítása a ritmusban. Ez a gátló funkció felelős az impulzív válaszok felülírásáért.
Kognitív flexibilitás: A figyelem és a gondolkodás ütemezése; a feladatok közötti váltás ideje (kognitív flexibilitás). Ez a pontosság, tempó a feladatvégzésben, az írásképre és tartalomra való figyelésben jelenik meg az iskolában.
A ritmusérzék fejlesztése tehát nemcsak a zenélésről és a mondókáról szól, hanem a neuro-szenzomotoros fejlesztés szerves része. A mozgásos alapok (egyensúly, testséma, keresztezett mozgások) lerakása nélkül a gyermek az absztrakt ritmusmintákat (mondókákat, tapssorokat) is csak felületesen tudja utánozni, de nem tudja igazán internalizálni és a tanulásban hasznosítani.
A ritmusnál is: a test a kiindulópont, és a mozgás a kulcs.
Felhasznált irodalom:
Kattintson a fejlesztési lehetőségért vagy kezdje el a reflexek felmérését!
Szvatkó Anna: Hiszen ez játék! : Szenzoros integrációs terápiák a fejlesztésben 2002
Goddard-Blythe, Sally: Reflexek, tanulás és viselkedés 2015
Csépe Valéria: Az olvasó agy (Akadémiai Kiadó) 2006
Dr. Gyarmathy Éva: Diszlexia – Specifikus tanítási zavar 2007 (Lélekben Otthon Kiadó)
gyermeknek nincs ritmusérzéke #fejlesztése mozgással #ritmus fejlesztése olvasáshoz #egyensúly fejlesztése tanulás #kúszás mászás olvasási nehézség #megkésett beszédfejlődés ritmus #nehézség a sorrendiséggel gyerekeknél #tanulási nehézségek mozgásos alapok #iskolaéretlenség mozgás #csecsemőkori reflexek gátlása #Tónusos labirintus reflex tünetei #keresztezett mozgások fejlesztése #testséma fejlesztés otthon #végrehajtó funkció fejlesztése ritmussal #diszlexia megelőzés mozgás #figyelemzavar mozgásos fejlesztés #beszédhiba ritmusgyakorlatok #iskolai nehézségek oka mozgás #ritmuszavar gyerekeknél tünetek #miért nem tud tapsolni a gyerek #gyenge testséma következményei #iskolaéretlen a gyerek #a mozgás segíti az olvasást #belső óra fejlesztése gyerekeknél #miért nem tud koncentrálni a gyerek #szerialitás fejlesztése otthon#primitív reflexek gátlása tanulás #ESMT fejlesztés gyakorlatok otthon #Galant reflex tünetei #STNR reflex iskolai tünetei #miért fontos a kúszás mászás #mozgásfejlesztés olvasás-írás #ritmus fejlesztése gátló funkció #figyelem-koncentráció fejlesztése ritmussal #nagymozgások fejlesztése finommotorika # mozgáskoordináció fejlesztése gyerekeknél #téri tájékozódás fejlesztése mozgással #miért forog a gyerek sokat