Az ESMT-n előkészítjük, segítjük az írástanulást. II. rész

1. A vizuális észlelés – a szem, mint a térképész

Gondoljunk csak bele: ahhoz, hogy lemásoljunk egy betűt, először is pontosan látnunk kell azt. Ez a vizuális észlelés. És hogy mi kell az észleléshez? analízis-szintézis, alak-háttér kiemelés, arány és irány észlelés, valamint forma konstancia.

• Részletek és egység: Agyunknak képesnek kell lennie arra, hogy egy betűt részekre bontson (pl. az „O” betűt egyetlen íves vonalnak, az „A” betűt pedig két ferde vonalnak és egy vízszintes vonalnak lássa). Ezt hívják analízisnek. De utána ezeket a részeket újra össze is kell raknia, hogy megértse a teljes formát (szintézis).

A szenzomotoros tornán a mozdulatainkat lépésekre bontjuk és megnevezzük. Pl. nyuszi ugrásnál: kezem, lábam. Csak akkor mozdul a lábam az ugráshoz, ha előtte meg is neveztem. De a több ütemű feladatok is ezt a célt (ezt is) szolgálják. A mozdulatokra mondókát mondunk, ami szintén segíti az analizálást és a szintetizálást.

• Alak-háttér kiemelés. Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy a szemével kiemelje a lemásolandó mintát (az alakot) a lapon lévő egyéb vizuális ingerek közül (a háttérből) Ha egy gyermeknél gyenge az alak-háttér kiemelés, a vizuális figyelem könnyen elterelődik. Ez a betűírás során például abban nyilvánulhat meg, hogy a gyermek:
  • Nehezen találja meg a sort vagy a megfelelő kezdőpontot.
  •  Összekeveri az egymásra írt, vagy egymáshoz közel elhelyezett formákat.
  • A vonalrajz lemásolásakor nem képes elkülöníteni az egymást keresztező vonalakat, és így elrontja a rajz tartalmát (formáját), vagy a vonalvezetés pontatlan lesz.

A szenzomotoros tornán rendszerint valamilyen pályát építünk a talajon. Botokat kell átugrálni, vagy kötél vonalát kell követni a földön. Az erdő talaja sosem üres, apróbb botok, falevelek között stb. között kell a feladatra koncentrálnia, mintát követnie, miközben más, zavaró tényezők is jelen vannak. A cél, hogy a gyermek a fő feladatra koncentráljon, és ne térjen el a fókuszától.

• Arány, irány: A gyereknek látnia kell, hogy a betűk mekkorák és hol helyezkednek el a vonalhoz képest. És ez a képesség NEM a papíron kezdődik, hanem a gyermek saját testén, illetve a nagymozgásoknál. Ha ez a képesség gyenge, a betűk aránytalanul nagyok vagy kicsik lehetnek, vagy rossz helyre kerülhetnek a sorban. Ezért láthatunk például tükörírást vagy szanaszét elhelyezett betűket a füzetben.

Játszunk testsémajátékokat, ahol a gyermeknek saját testrészeit kell megneveznie, vagy megmutatnia, járunk „óriásként”, hatalmas lépésekkel, majd „törpeként”, aprókat lépve. Ez a játék segít megérteni a mozgás és a térbeli arányok közötti különbséget. majd a saját testéhezviszinyított irányokkal játszunk. pl: Szoborjáték: „Tedd a jobb kezedet a bal lábadra!” vagy „Emeld fel a bal karodat a fejed fölé!” Ez a játék fejleszti a testtudatosságot és a téri orientációt, ami az irányérzék alapja. A tükörírás gyakran az irányérzék zavarára vezethető vissza.

• Forma konstancia, vagyis formaállandósg: az a képesség, hogy egy adott vizuális formát vagy alakot állandóként ismerjünk fel, függetlenül attól, hogy az milyen vizuális változáson megy keresztül
  • Méretbeli változatlanság: A formát azonosnak látjuk, függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb méretben jelenik meg.
  • Iránybeli és helyzetbeli változatlanság: A formát azonosnak látjuk, még akkor is, ha el van forgatva, vagy a térben/lapon máshova van elhelyezve.
  • Elhelyezkedés (pozíció) észlelés: Képesek vagyunk a formát felismerni, függetlenül a távolságtól vagy a perspektívától.

A gyerek tudja, hogy a „p” betű és a „q” betű két külön betű, noha a formájuk hasonló, csak az irányuk más. A tükörírás gyakran a forma konstancia és az irányérzék gyengeségére utal. A gyermek az „E” betűt „3”-nak, vagy az „F” betűt hasonlóan írhatja, mert az agya nem tudja megfelelően feldolgozni a helyzetbeli különbségeket.

Terméseket, köveket, leveleket, virágokat, csigaházakat, botokat használunk. Ugrálunk fölöttük, különböző irányokba forgatjuk, különböző távolságok becslésére használjuk.

olvass tovább: Az ESMT-n előkészítjük, segítjük az írástanulást. III. rész

fejlesztő játékok írástanulás előtt, #vizuális észlelés fejlesztése gyerekeknél, #finommotorika fejlesztése óvodáskorban, #ESMT terápia mire jó, #nagymozgásos játékok ovisoknak, #mozgásfejlesztés tanulási zavarok ellen, #hogyan segítsünk az írástanulásban, #tükörírás okai és kezelése, #iskolaérettség jelei, #szem-kéz koordináció fejlesztése otthon, #grafomotoros fejlesztés óvodáskorban, #szomatikus fejlődés és tanulási zavarok, #propriocepció fejlesztő játékok, #téri orientáció fejlesztése gyerekeknél, #taktilis érzékelés szerepe a tanulásban, #szenzomotoros fejlesztő pedagógus, #iskolakezdési nehézségek okai és megoldása, #diszgráfia megelőzése, #részképesség zavar felismerése, #szemmozgás gyakorlatok gyerekeknek, #mozgásfejlesztés tanulási nehézségre, #iskola-előkészítő foglalkozás, #fejlesztő pedagógus szerepe, #szenzoros integrációs terápia, #mozgásos játékok finommotorikára, #íráskészség fejlesztése kisiskolásoknak